Hazajött...alig vártam. Tegnap nagyon izgultam ám, de Edina rendszeresen tájékoztatott a fejleményekről...ezer köszönet érte.. estefelé beszélgettünk az élményeiről. Jól érezte magát,amolyan felnőttesen beszéltünk. Azt biztosan állította, hogy szeretne még menni Edinával, mert ott vannak a fehér kutyái, a nagyfogú kutya (plüss), a kiskuckója, és hogy cicákat kergetett, utazott tömeggel, meg bevásároltak, meg kicsit sírt, mert nem mehetett ki az autók elé (kösz Edina :-) ), de nagyon jól érezte magát.

A képek magukért beszélnek. A kismalac örök társ volt, olyanok voltak ketten, mintha a kisgyereke lett volna, mint amikor az Apukája viszi Tamarát:-) nagyon édes volt. Láttam a megszeppentségét, hogy azért mégis idegen helyen volt, de nagyon bátran viselkedett...le a kalappal. Az esti alvásal sem volt gond,filmnézésközben elaludt. Szegény Edinának azért addig jó párszor meg kellett nézni a magyar népmeséket, ez a jólbevált módszer az anyanélküli időszakra kitűnő volt:-)

Már rég alszanak. Ivánnal összebújva..nyitott ablaknál...Iván még horkol is..aranyosak..

álljon itt Edina élménybeszámolója (remélem nem gond,ha beteszem...):

22:19

szoval.... megérkeztunk bp-re es busz stram csaj, fogja a kezem, veszi a lepcsoket.. es mar buszozunk is.. en meg alig találom a helyem ujfennt szerepemben.. meg kell kérdeznem az eppen a buszra varo elleneoroket, hogy neki kell-e jegyet venni...megerkezunk... lepakolunk es maris megy a jatszas a kabaláimmal ami vagy 50 db es mindki benn van.. a kiskutyak a nagyfogú ellen harcolnak es a labdat dobaljak.. csinalok kajat a konyhaban tami meg ki be rohangal, hogy elmondja a kiskutya nagykutya storijat, amit eppen most jatszott le a szobaban.
eszunk...anyanak uzi es mar megyunk is villamosozni es bevasarolni (tejet!). anyarol nincs meg, szo, de mindig fel vagyok keszulve, hogy mikor is emliti meg...:-)
elindulunk.. cicavadaszat kezdodik, kergetunk egy cicat a villamos fele, mikor a cica elillan, persze rajon, h a malacát otthon hagytuk. vissza kell fordulni a szaja állása mondattja.. máskülönben érzem többel kötöm be!
szóval visszajövünk a malacért.... A villamoson egy hasonló korabeli kiscsaj ül vele szembe és mondja is tamaránaka rozsaszin malacát látva, apukájától engedélyt kérve, hogy neki is van olyana, csak az övé sárga kacsa. már szállunk le...de integetünk azért.

aztán meleg pláza...sok gyerek, motoros, lufis gyerek, kisfiu, kisleány, csupa paradicsom... szóval sétálunk, de azt is lassan kell...
aztán vásárlás.. téboly, mikor a bevásárlókocsit meglátja..hatalmas öröm, hogy benne ülhet! megveszünk mindent , és már villamosozunk is csenben...
ekkor már érzem.. hogy talán fáradtabb és kérdezte anyát, hogy hol van ...otthon.. és mondom.. ha hazamegyünk, eszünk, fürcsi, mozi.. utána eldöntöd, hogy anyahoz menjünk-e vagy sem...
OK. ez sikerült...

már ásít.... kitalálom, hogy nagyon álmos vagyok...és szeretnék egy bunkert csinálni magamnak, ahol tudok aludni..és megkérem hogy segítsen!..ekkor azt mondja, hoga kiságy tamarának... én meg persze beleegyezem szomorúan, de aztán segítek a kabalákkal barikádozni, és szegélyezni!...
A magyar népmesék vagy 10 részet néztük ma meg!nagyon szeretem.. és alszik...remeéel reggel 8-ig is aztán.. irány vissza anyához.... a kaland megit.. mindkettőnk nagy örömére :-)
kölcsönkapott anya szerep egy napra.... haha... jézusom... köszi ezt az ajándékot... mindenféle érzés kavargott bennem a délután folyamán, öröm, szomorúság a szabadságom miatt, élvezet, újdonság, kaland, hahah érdekes spontán napok! akkor holnapl később dél, de hamarabb!
puszi..
edi

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.