2012.05.04. 07:15
Ibolyán innen és ibolyán túl
Ha március, akkor ibolya! ( Mondjuk tavaly ugyanezt mondtam a medvehagymára :-)), de az lehet április is)
Itt a kert végében hatalmas ibolyamezőre bukkantam, amolyan sikítva, hogy 'uramatyám, mekkora!!!). Mert tényleg millióegy lila és fehér ibolya hevert szőnyegként a földön. Beindult a kis fogaskerék, mit is lehetne belőle csinálni. Ibolyaszirup, kandírozott ibolya, ibolyás csoki, ibolya fagyi, ibolya tea, ibolyaaa lekvár, ibolyás süti, és a többi, és a többi :-)
Tamarával és Ivánkával felkerekedtünk hát, hogy kis kosarunkat, ládikákat megtöltsük szín tiszta illattal :-)
Ez volt az egyszerűbb része :-) Csak hogy tudjátok, vagy felelevenítsétek, mit is tartalmaz az ibolya, mire is használható:
Leveleit, virágait, ritkábban gyökereit is felhasználják. Nyálkaoldó hatásánál fogva köptetőként, légzőszervi megbetegedésekben. A virág nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású. A levéldrogot nyálkaoldásra, izzasztásra, vértisztításra használják. Enyhíti a köhögést, asztmát, szájüregi gyulladásokat és a hörghurutot. A gyökeréből enyhe hashajtó hatású szirupot készítenek. Virágait kandírozva süteményekhez is használják.
Mérsékelten használandó, mert a benne lévő szaponin rosszullétet, hányást is okozhat.
Végül a cukorban eltett ibolyaszirupra szavaztam (végül is majdnem lekvár :-))), illetve a szárított ibolyavirág-levélre, teának, köhögés szezonra.
Szóval ibolya szirup. Terveimben, és lelki szemeim előtt az hevert, ahogyan a forró nyári napon, isteni házi vaníliagombócokat porciózok, majd a tetejére öntök egy keveset a gyönyörűségesen lila, illatos ibolyaszirupból. Nos, akkor hajrá! Gondoltam, kerestem recepteket, és akkor hajrá. Ibolya mint a tenger, kísérletezni is most kell :-)
1. Próba: 3 bögre cukor, 2 bögre víz, 1 bögre ibolya. Felforralom, főzöm 5 percig,míg besűrűsödik, leveszem, kész.
Eredmény: méregzöld szirup. OKé, ez nem lila, köptetőszirupnak kiváló lesz!
2. Próba: 3 bögre cukor, 2 bögre víz, 1 bögre ibolyaszirom, mert a franciák szerint csak a szirmokat kell beletenni. A cukrot a vízzel 5 percig főzőm, hogy besűrűsödjön, majd beleöntöm a hosszasan szedegetett szirmokat, és gyorsan le a tűzről.
Eredmény: egy csupazöld szirup. Na jó, végül is, köptetőszirupból sosem elég.
3. Próba: lássuk csak...miért is lesz zöld az lila ibolya????hmmm...és ekkor (üzent a nagyi :-)) hangokat hallottam, amint a nagymamám mondja: tegyél bele citromlevet, az megőrzi a színét!! ezt a baracklekvárhoz mondta, asszem, vagy az anyukám, mindegy is, végül is egy tőről fakad az infó :-) szóval újra próbáltam:
3 bögre cukor, 2 bögre víz, 1,5 bögre ibolyaszirup, 1 citrom leve. 5 percig főzöm a cukrot a vízzel, majd beleöntöm a citromlevet és az ibolyaszirupot. Még főztem is 1-2 percig, aztán levettem.
Eredmény: kellemesen lila-rószíszín szirup!!!!!!
Nos, eljutottam tehát az ibolya készítés csúcspontjára, gondoltam :-) és igen, mert tökéletes szín, íz és állag lett! Pontosabban majdnem :-) mert , khmm, sikerült beleöntenem egy szűk szájú kiöntőüvegbe, mert az olyan szép, csak másnapra az ibolyaszirup úgy besűrűsödött, hogy alig tudtam kirázogatni belőle egy keveset... :-))
Szóval végkövetkeztetés: a cukorszirupot semmiképp ne töltsd szűk szájú edénybe, mert megszívod :-))))))
Tehát 2012-2013 évre szerintem megfelelő mennyiségű ibolyasziruppal vagyunk ellátva :-) lehet választani: vanília fagyira ki kér zöld, és ki kér lila ibolyaszirupot ?? :-)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.