Két gyerek plusz egy írfarkas. Jogos a kérdés, hová menjünk sétálni?

Imádom a 'pusztát'. Kimenni a 'semmibe', aztán mehet mindenki, amerre akar. Bogarászunk, bodzát, szedret, móra-bórát (vadszilva, csak mifelénk így hívják), gyógynövényeket gyűjtünk, eszünk. Beszélgetünk, kiáltunk a pusztába, énekelünk. Nem zavar semmi, senki. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez egy igazán tuti hely gyerekekkel, kutyákkal. kb 5-6km-re van Fehérvártól, még tábla is jelzi a bekötő utat. Ha Fehérvártól indulsz, akkor a bekötő útnál balra kanyarodj. Nem nehéz megtalálni, a sok kukoricás után egy kis erdősávos bekötő út. Na ez az a hely.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szántóföld, kalandos kis erdőcskével, ahol rengeteg a bodza, akác, szeder, vadszilva, dió és gyógynövény. Még méhkaptárokkal is találkoztunk, meg is látogatjuk őket, ha erre járunk, Edwardot előszeretettel össze is csipkedik, mert rendszeresen bele akar szagolni a dobozokba :-) na és akkor jön a méhraj :-) meg a futás:-) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az erdőcske igen kicsi, pont gyerekeknek való, izgalmas, mert a verőfényes szántóföldről besétálunk egy sötét, aljnövényzet nélküli, mérgező piros kontyvirággal teli, kalandos erdőcskébe. és a végén meg ott vannak a méhek :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szántóföldön kukoricás is van, rendszeres fogyasztói is vagyunk, (bocsi, termelő, de legalább büszke lehetsz rá, hogy támogatod a gyermekétkeztetést:-) ) és az út alatt meg is eszegetjük. így nyersen, zsengén, roppanósan, nedvdúsan olyan, mintha most főtt volna meg :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán jön a sárvilág :-) a traktorok által kivájt földút tele van sárral-vízzel, itt isznak a lepkék, pillangók. egy-egy pocsolyába akár 50 pillangót is lehet látni. Tamara rendszeresen bottal kergeti őket :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pocsolya pedig? tiszta. sár. jó süppedős sár. Edward belefekszik, ettől inkább hasonlít egy varacskos disznóra, mint egy kutyára. hűsöl..Tamara pedig kalandozik. bele e legmélyebb, legsüppedősebb dagonyába. Imádja. Van nagy kacagás, visongás, mert akár térdig is belesüpped, és mozdulni sem bír :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha megéhezünk szilvát, szedret eszünk, meg kukoricát. Meg homokozunk, mert itt, még én is szeretek homokozni :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ja, és rátaláltunk a Kis vakond otthonára is, csak épp elment a Sünivel meg a Nyuszival piknikezni, így nem találtuk otthon. Tamara köszönt is neki, hogy :

"szia Kisvakond! Itt vagyok, én Tamara, Anya, Baba és Edward! öltözz fel és gyere ki!"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vártuk is, és egyszer csak tényleg zajt hallottunk! A Kisvakond köszönt Tamarának !! Óriási élmény volt, megjegyeztük hol van, és legközelebb ajándékot, játékot is viszünk a kisvakondnak. Addig is hazamegyünk és megnézzük a filmet, hogy újra velünk legyen :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nézzétek, keressétek meg Ti is, egy remek félnapos program (mi 9-e értünk ki és délig maradtunk)

Érdemes sok vizet vinni, meg váltás ruhát. A víz a szomjoltáson túl a mosdásra is kelleni fog!!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wholeliving.blog.hu/api/trackback/id/tr712214741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása