Tegnap este még közösen, elindultunk sétálni. Na de Tamara ragaszkodott (bici kééééééé), hogy az Ő 'kis' (szerintem több mint 10kilós Kawasaki) biciklijét is vigyük. Mondtuk neki, ha tényleg tekeri, és nem az lesz, hogy az első kanyar után megunva hátrahagyja ránk, akkor viheti. ok, bólogatás:-)

Elindultunk. Először kocsival megközelítettük a belvárost. Aztán mindenki mehet. Tamara rá a biciklire és őrült módon tekeri. Mi nevetjük, mert nagyon aranyos, ahogy nála súlyosabb gépezetet próbálja irányban tartani, és mivel még csak most nőtt bele (épp hogy eléri a pedált), ezért még az egész teste id-oda mozog, hogy a két irányban lévő pedált minden fordulatnál elérje :-) de tényleg, a bicikli legalább másfélszer nagyobb, mint Tamara :-)

Na de a lényeg, hogy bebiciklizett a Barátság mozitól a Mőbiusig (tele macskaköves, rázós, nehéz szakasszal), aztán némi kavargás után, vissza az autóhoz. közben volt kirakatnézegetés biciklin ülve, extra gyors tekerés, és némi elégedetlenkedés, hogy lassan jövünk :-)

Amikor a kocsihoz érve megkérdeztem, elfáradtál-e Tami, akkor azért bőszen bólogatott. nagyon aranyos volt, el is aludt gyorsan, de ma már nyoma sincs a tegnapi fáradtságnak..

Ha minden úgy alakul, akkor majd készítek képet is róla, mert nagyon aranyos :-)))

Na jó, biciklizni, tényleg csak az aszfalton lehet, így felveszem ezt az előnyt a városban élés előnyeihez :-))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.