"Minden és Mindenki pótolható".

Megfogott ez a mondat. Vajon tényleg így van? A tárgyak esetében nincs kétségem, de a személyek....azt nem tudom...érdekes...

Valamilyen szinten igen. Pótolható. Kegyetlenül hangzik, de igen. De valahogy a szívem mélyén nagyon fáj ez a kijelentés, mert ha belegondolok szeretteimre, akkor már nem biztos, hogy el tudom fogadni. Ahogy így szemben ül velem a családom, a Szerelmem és a Lányom, ahogy a Családomra gondolok, már nem így gondolom...

Vagy ez csupán önzőség a részemről? Az el nem engedés? Biztosan.

Ti hogy vagytok ezzel? 
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.