2011.12.11. 07:03
Ismerkedés a lovakkal :-)
Imádom a lovakat, de nekünk sosem voltak lovaink, én magam sem tudok lovagolni. De elhatároztam, hogy most már, hogy így 'kéznél' vannak a lovak, megtanulok rendesen lovagolni. Viszont volt már előttem rossz példa is, így kicsit óvatosabban állok a lovakhoz, mint eddig.
(ezen a képen Hanzi kukucskál)
Itt van ugye Büszke és Hanzi, a két ló, akikkel együtt élünk :-) Büszke be van lovagolva, Hanzi még nem. A lényeg, hogy most kefélem őket, etetem, tisztogatom őket, igyekszem 'aktívan' jelen lenni az életükben :-)
Ültem már Büszkén, a Gyerekek is, remélem tavasszal már rutinosabb leszek:-)
De amit most el akarok mesélni, az egy rövid sztori a lovakról :-)
Bekerített karámban élnek, fedett beállóval. A széna mellette, kívül helyezkedik el. Reggel Tibi mondja, hogy a kutyák egész éjszaka ugattak, még ki is nézett, de nem látott semmit..
Megyek etetni a lovakat. A szénánál állok, mikor elvágtázik mellettem a Büszke...uffff....Te hogy kerültél ide???kívülre??
Szerencsére megállt mellettem, de meg sem mozdult. Be akartam terelni, de amint kinyitottam a karámajtót, akkor meg Hanzi akart kiszaladni. Végül is bement a Büszke. Megkerestem a kerítésen a hibát, és megcsináltam. Még gondolkodtam is, milyen jó, hogy épp most ugrott ki, nem éjszaka, vagy akkor mikor nem látjuk, mert még kiszaladt volna az útra, megrémül, aztán kergethetjük estig :-)
Ahogy megyek vissza, látom, hogy a patanyomok másfelé is vezetnek a kertben...Ekkor jöttem rá, és láttam meg, hogy Büszke már járt kint, valószínű éjszaka, mert mindent összejárkált, a kertben ami volt, még lelegelte (mondjuk épp a lovaknak hagytunk egy sor karalábét, de hát így most gyorsan elfogyott :-))) a zöldségeket is :-)
És ekkor jöttem rá, hogy ez most egy konkrét kommunikálás volt a Büszke részéről nekem, megmutatta ő ki tud menni, rossz a kerítés...és ez azért nagyszerű, mert a Büszke már a depresszió, vagy letargia határát súrolta, hogy elment az ő szeretett Gazdája, és csak mi, azaz én vagyok itt...de ez kedves volt, láttam is rajta, hogy az elején nem értette, miért nem örülök, hogy ő megmutatta, és szépen utána be is jött, vissza a karámba...
Nos ez csak egy kis szösszenet volt, valójában a kettőnk (Büszke és én) kapcsolatában mérföldkőnek számított, nem beszélve a körmözésről, ami pár nappal korábban volt, és nekem kellett megfogni a lovakat úgy, hogy a Büszkének nem lehet kötelet a nyakába tenni, mert megvadul...Roppant büszke voltam magamra :-)
Csak néhány kép az elmúlt napokról :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Narancsoscsövecske 2011.12.12. 12:40:32
Nagyon nagy szerencsétek van hogy ennyire a lovak közelében élhettek.
Száz éve lovagolok, de nem engedhetek meg magamnak saját lovat. Hatalmas felelősséggel jár, majd rájöttök ti is.
Gondolom kaptatok hozzájuk használati utasítást, és van kitől kérdezni, de tőlem is nyugodtan lehet lovas témában.
Szerintem nyugodtan ülj rá a belovagolt lóra, a lónak se tesz jót ha sokáig nem lovagolják. Szőrén ülj rá, szorítsd össze a térded, sétálgass vele, vagy kérj meg valakit hogy vezetgessen, és egyből rá fogsz érezni.
Csak nagyon vigyázzatok a ló szájára. A kezdő lovasok sokszor rángatják a szárat
(ami a ló szájában, zablával végződik)
és az tönkre tudja tenni a ló száját.
Nagyon irigyellek titeket hogy ilyen szép lovakkal élhettek.
Ha van lovas ismerősötök, kérd meg hogy tanítson meg futószárazni. Ha a gyereket tudnátok furószárazni, a ló is edzésben maradna.
