A lányom fogantatása után kezdődött az egész. Jöttek a jó tanácsok, a fejcsóválások, és a sok okos könyv.

 (Tamarával a pocakomban, szülés előtti este)

Először a terhes vitamin, a vasutánpótlás, a különböző bogyók, az életmódbeli tanácsok, a szülésre való felkészülések. A terhes vitaminnal mindkét terhességnél megjártam. Az Elevittől hányingerem volt, így azt a következtetést vontam le, hogy a terhes hányingerek egy része itt gyökerezik…A mostani terhességemnél azt gondoltam, mivel még szoptattam, és jött a tél, hát gondoltam, ezen ne múljon. Akkor a Béres terméket próbáltam, 2napra óriási vörös foltok (kb 5-8cm átmérőjű) jelentek meg a hasamon. 5 napig szedtem, egyre rosszabb volt. Abbahagytam, 3 nap múlva minden átmenet nélkül elmúltak. Gondoltam, akkor hagyjuk. Mentünk, szedtünk kökényt, csipkebogyót, ettük, ami volt, ittam literszámra a ’vasas vizet’. Apropó, vasas víz (Székesfehérváron van egy ’kút’, amiből nagyon magas Ca, Fe, Mg tartalmú víz folyik). A másik jó tanács az orvosok részéről a vas utánpótlás. Fel is írt nekem anno a doki (még Tamarával) valamilyen csokiízű vas rágótablettát. Na, ebből egyet sem bírtam megenni, mert borzalmas szaga volt. Tibi elcsipegette egy fél év alatt…Ehelyett sok vasas vizet ittam: volt olyan nap, amikor már szoptattam, és egy nap megittam, nem túlzás, 10 liter vasas vizet. Nem kötelességből, hanem mert nagyon kívántam. Ettem a hajdinás-zabos-teljes kiőrlésű kenyeret algákkal, ittam zöld ásványport, és semmi problémám nem volt. A mostani terhességem ’szerencsésebb’időben volt, mert jött a csalán február végén, azt ettem/ünk, ittam/unk minden mennyiségben, formában. Aztán jött a pitypang, kányabangita, tyúkhúr, mezei sóska, és a többiek. Minden vérképem magas vassal és tökéletes adatokkal zárult. Még meg is kérdezték, mit szedek, hogy ilyen tökéletes a vérképem? Elmondtam, aztán néztek nagy szemekkel…

(Tamara a nagyágyban- mai napig együtt alszunk)

Aztán jöttek a mit egyek, pl egy kis háztartási kekszet, ha savam van:miiiicsodát???hogy lehet savas gyomorra enni azt a sz@r kekszet?????? Ma például az anionos betétet ajánlották (nem ismerem, nem használtam, biztosan nagyon jó, akinek kell), mint csodaszert, mert erősíti az immunrendszert, meg mindenféle jó dolgot csinál. Hiába mondtam, hogy nekem semmi bajom nincs, akkor is, az érv az volt, hogy de erősíteni mindig lehet. Erről meg az a véleményem, ha a szervezet jól működik, egyensúlyban van, akkor bármiféle külső beavatkozással csak felborul az egyensúly. Túlcsordítani vmit ugyanolyan elrontásnak számít, mint kiüríteni. Ez csak amolyan fizikai tény, vagy józan paraszti ész… A vitamintablettákban sem hiszek, mert egy iparilag előállított ’vitamin’ nem pótolhat egy friss, zöld, élő, energiával teli élelem-és vitaminforrást. Tényleg, nem élelmiSZERre van szükségünk, hanem élelemre…Akkor inkább kevesebb vitamin, de az ’élő’ anyag legyen. Ez a bajom a noni itallal, a gyümölcskoncentrátummal teli lekvárral és a további csodaszerekkel. Egy virslis, felvágott-zsömivel táplálkozó és light kólát rostossal ivó emberen biztosan ez is sokat lendít, de én már nem itt tartok, ha nem haragszotok, és csak ajánlani tudom ennek a ’fázisnak’ a kihagyását.

Aztán jött a szülés, ami nálam nem volt amolyan ’felemelő’, mert azt gondoltam –amit biztosan sokan mások is-, hogy csak bemegyek és én megszülöm a gyermekemet. Ehelyett, mivel faros volt, és a szülést megelőző nap nem jöttek meg a fájások, a magzatvizem meg ELVILEG szivárgott, így hát esélyt sem kaptam hogy megpróbálhassam. Kiszolgáltatott helyzet, elkeseredés volt bennem (én nem éreztem, h szivárgott volna a magzatvizem, és hiába próbálok visszaemlékezni, egyre inkább indokolatlannak tűnt a beavatkozás.). De meg kellett békélnem, túltettem magam rajta, hiszen ez csak nekem volt fontos, és a lényeg, hogy tényleg egészségesen született meg a lányom. Leginkább az zavart, hogy vajon Ő döntötte-e el tényleg, hogy akkor most, ebben a pillanatban, itt fogok megszületni?? Nem tudom, de így alakult. Ezen most szeretnék változtatni, majd kiderül, hogy hogy sikerül. Sajnos nehéz jó dokit választani, mert hány dokit tudsz megismerni a szülésig? 5-öt, 10-et? Maximum! Hallomásból, ajánlásból keres fel az ember valakit, és majd az utolsó pillanatban derül ki, jól döntött-e. Az ingyenes egészségügy nálam bedőlt, miután 16 hetes voltam a mostani terhességemmel, és eldöntöttem, Szfehérváron szülök. Felkerestem hát a kórházat, hogy elkezdjem az orvosok megismerését. Mivel amúgy is mennem kellett ultrahangra, egyrészt mert a méret szerinti és a menszesz alapján 3-4  hét eltérés volt a szülés napjára, ezért hát sorszámot húztam, és ahogy azt kell, bevártam a sort: jöttek a magánbetegek (ez ugye nálunk így  is van rendjén, hisz ők fizetnek…), aztán jöttek a többiek, és a végén már tényleg csak a cigány leánykákkal ültünk együtt, várva, hogy beszólítsanak. Na, be is mentem, elmondtam a problémám, mire az orvos, kikérte magának, milyen luxusnak gondolom én az ultrahangot (azt az ezeréves kisképernyős, a kosztól már ragadó kis szerkezetet), hogy idejárok, indokolatlanul. Jöjjek vissza 2 hét múlva (menszesz alapján akkor lettem volna 19 hetes..)..na én köpni nyelni nem tudtam…Aztán ajánlottak egy dokit, hogy az milyen szuper, el is mentünk a magánrendelőjébe, minden jól is indult, egészen addig, amíg kijött az egyik beteg a szobából, és a nyílásból láttam, hogy ez AZ a szuperdoki, aki engem nem vizsgált meg…hahaha…na azért hátradobtam az előítéleteimet, és adtam egy esélyt neki is. Persze normális volt – hisz itt már fizettem- de valahogy mégsem fogott meg (a perdöntő mondata: a szülésről korán van még beszélgetni, majd az utolsó hetekben…na én ezzel nem értek egyet, hiszen pont azért beszélgetnék a szülésről, hogy egy komplett képet lássak, milyen beállítottságú, mire lehet számítani nála)..Aztán végül elmentem egy szintén ajánlott nő dokihoz (Bognár Ida, ha valakinek van véleménye róla, várom!!!!) akinél megtaláltam a számításom: elhangzottak ugyanis azok a bűvös szavak, mint gátvédelem, beszélgessek a babámmal, hasznos a vasasvíz, nem szeret császározni, stb..Amúgy nála is emlékezetes volt az első találkozás, mert én buta, elképzeltem egy ’Bognár Idát’. és amikor kijött a rendelőből, mialatt én vártam, hogy bejussak, teljesen más embert láttam. Egy alacsony, duci, vörös-narancsrövid tépett hajú, erősen sminkelt, a sminkjéhez illeszkedő téglalapszemüvegű, aranynyakláncú nőt láttam. OK, gondoltam, eddig sem ez alapján ítéltem meg az embereket, kezdjük tiszta lappal. És bementem, és teljesen más volt. Leginkább Ursula nővér kedvessége, nagylelkűsége/szívűsége és benyomása volt. Rendkívül pozitívan csalódtam. Eddig. Remélem így is marad :-) Szóval ő lett az én választott dokim, és valamilyen furcsa nyugodtsággal, hogy ok, most már biztonságban vagyunk érzéssel távoztam a rendelőből. És ez jó volt.

Aztán amikor megszületett a lányom, anno, jöttek a nevelési tanácsok. Én textilpelenkát használtam, és akarok most is, mert azt gondolom, szegény kis újszülöttet nem kellene azonnal egy műanyag zacskóba tenni..Ez szellőzik, és természetes benyomású.

(Tamara több ezer rózsafej között, még az Otthon magazinos múltból..)

Nincs babakocsim, babahordozót (Babasling) használok, ezen is sokan megrökönyödtek, főleg mostanában, amikor nagy pocakkal Tamarát beteszem a lila hordozóba :-)

Még mindig szoptatok, ami szintén nagyon kényes téma volt a szülők, orvosok körében. A legújabb kutatások szerint nem okoz gondot a terhesség melletti szoptatás, ha az anya bírja. Én még bírom, habár a zárt fogsorral történő elszundításokat már kevésbé tolerálom…De hát én vállaltam, én csinálom. Nem engedtem beleszólni senkinek sem, hogy hogyan csinálom, mindenkit meghallgattam, és ha egyetértettem, akkor megfogadtam.

Így volt ez a védőoltásokkal is. A H1N1, a különböző borzasztó-de jó drága - választható védőoltások, mind-mind kényes téma volt. Mivel a lányom még lázcsillapítót sem evett életében (ha nagyon kellett volna, biztos adok neki, ennyire nem vagyok elvetemült, de úgy gondoltam, a 39-40 fok között ingadozó, vizes ruhával csillapítható láz, még a tűréshatáron van), ezért úgy gondoltam, a kis szervezete megküzd a betegségekkel. Azt gondolom, a szervezetnek ’dolgoznia’ kell, nem lehet egy steril, betegségektől mentes élet a cél, hiszen az pont legyengíti és leállítja a szervezet immunképességét. Értelemszerűen ésszerű határokon belül. Ezért nincs domestos, antibakteriális szer, és egyéb csoda vegyi anyag a lakásban.

Aztán jött a kutya-gyerek kapcsolat, a kosz, a megharapja, a féltékeny lesz, a felborítja, a beteg lesz tőle, de ezek valahogy mind kimaradtak..neem, a felborítja az néha megvan, de legalább figyelmesebb lett :-)

Ja, és a szobatisztaság, mikor kell, és mikor nem. Én 3 hónaposan tettem a lányomat bilire, rendszeresen rátettem, és akkor óriási sikereket értünk el. Alig volt egy-két bepisi, éjszaka sem volt peló rajta. Aztán lett egy éves, és elhatározta, ő soha többé nem ül rá a bilire. Ok, akkor vissza a peló. Aztán volt 1,5 éves, amikor rájött, mi wc-re ülünk, akkor ő is oda akart. Itt is óóóóriási sikereket értünk el, ment, akart ráülni, pisi-kaka. Aztán eltelt 1-2 hónap, és elhatározta, ő soha többé nem ül rá a wc-re. Ok, megint vissza peló. Aztán 2 éves volt, amikor újra megtalálta a bilit, és megint óóóóriási sikereket értünk el J De most (2.hete) elhatároztam, hogy leveszem örökre a pelót, el is búcsúztunk, visszük a bilit, vagy megy a fűbe (bitumen-beton, térkő) pisi-kaka, és most is óóóriási sikereket érünk el. Remélem ez már tartós lesz, de szerintem az lesz, mert most már magától húzza a bugyit le, ráül, elvégzi, szól, és együtt visszük ki a wc-re. Szóval itt járunk. Ez elég vegyes volt, de én így csináltam. Így tudtam…

Szóval összességében azt gondolom, hogy minden gyereknek az anyukája tudja legjobban, mire van igénye- már ha hajlandó tényleg ráhangolódni a gyerekére- ezért beleszólni nagyon nincs értelme, csak ha valaki nagyon tévúton jár. Mert minden gyerek, minden életszituáció egyedi.

Egy kicsit hosszúra sikeredett ez a bejegyzés, de most hála mindenki alszik, mert Edward rosszul volt hajnalban, így 4-től fél 5ig lihegett, kaparta az ajtót, aztán erre mindenki felkelt, és menni kellett…Tamara is üde, friss volt, így biciklire pattant, és indultunk a kúthoz a parkba (vasas vízért), majd a piacra, bevásárolni. Még így is fél 11-re értünk vissza autó nélkül, és most szundított el mindenki :-) ami persze azt jelenti, hogy én este 8kor kidőlök, Tamara 11-ig fent lesz, Tibi meg éjszakázni fog….áááááá

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wholeliving.blog.hu/api/trackback/id/tr132023131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tündér a varázspálcával · http://szulunkosztcsok.blog.hu/ 2010.05.22. 17:18:23

Nagyon szépek ezek a képek rólad, meg Tamaráról :-) Bárcsak minden nő ilyen magabiztosan állna hozzá a szüléséhez.

jszcst 2010.05.23. 07:07:43

köszönöm, nem tudom, hogy magabiztosság-e ez, vagy csak alapjellemből fakadó 'öntörvényűség'. Én csak szeretnék hallgatni a megérzéseimre. Biztosan sok hibát követek el, de próbálkozom:-)

hopp-hopp 2010.08.12. 22:57:10

te kis föld-anya :)

de nagyon tetszett a *mitől tökéletes a vérképe* rész ...